_zsolt 2014.10.10. 09:31

Benin jelentkezik!

A múlt hét eleje elég nyugodtan telt, voltunk szerdán a piacon, mivel csak 4 naponta van. A hét többi napján is lehet vásárolni, de elég csekély a kínálat. Ez mindenhol így van Benin-en belül. Most kivételesen nagy volt a forgatag, de szerencsére már amire szükségünk van, azt hamar megtaláljuk. Az első piacnap volt, hogy nem vettem semmilyen anyagot, már elég sok ruhát csináltattam magamnak így is, nem tudom hogyan fogok tudni mindent hazavinni, amit szeretnék.

4_1.png

Az internet sajnos a telefon sim kártyájához kötött, és az itteni cégek elég korruptak, nem mindenkinek ugyanazokat a feltételeket biztosítják. Ha sokat használjuk internetre egyszer csak irreálisan drága lesz, ha utána nem használjuk egy hónapig, megint normálisan működik. Ugyanez van a telefonálással is. A wifi az irodában nem mindig működik, mert ha feltöltik, egyszerre mindenki használja és hamar elfogynak elfogy róla az egység.

4_2.png

A héten voltunk a szomszédos farmon, ahol kb. 15 marhát tartanak, jelenleg csak 2 ad tejet, 2 litert naponta, ebből egy növény levelének a segítségével készítenek sajtot, vagy eladják. A pálmafákhoz vannak kikötve, ezzel javítják a talaj termékenységét. Kedd este kaptunk egy meghívást az egyik gyakornok családjához, az első alakalom volt, hogy egy kisgyerek elsírta magát, ahogy meglátott minket. Általában egyébként mindenki kedves és befogadó velünk, bár azt még nem sikerült kitapasztalnunk, hogy milyen ajándéknak örülnek, ha meghívnak minket.

4_3.png

Csütörtökön reggel szakadó esőre ébredtünk, de mire el akartunk indulni Ouidah-ba, kisütött a nap. Szerintem nemcsak nekem, de Stefinek is vannak angyalkái, mert eddig minden úgy sikerült itt, ahogy szerettük volna. Ouidah 3 órára van Zinviétől és párszor közlekedési eszközt is kell váltani. Megint a legnagyobb melegben utaztunk, de az útfelújítás ellenére elég hamar odaértünk. Bruno unokatestvérénél laktunk, akinek kényelmes, tiszta a lakása, és még zuhanyzó is van.

4_4.png

Pénteken elég korán felébredtem, mert a szobánk, ahol Stefivel és Cheryl-el aludtunk a konyha/fürdő mellett volt, így minden hang átszűrődött. Délelőtt egy múzeumot látogattunk meg, ami 15 km-re van Ouidah-tól, de Bruno unokatestvére azt mondta érdemes megnézni. 3 motorral kellett mennünk, mert már nem engedik az utakon, hogy egy valaki embert szállítson, kivéve, ha zem sofőr. Azt hittük, egy kis múzeum lesz, nem sok látnivalóval, de nagyon kellemes csalódás volt. Egy volt nagykövet alapította, aki utazásai során egy csomó dísztárgyat gyűjtött össze, amiből egy 3 emeletes múzeumot hozott létre. Napközben még voltunk a Pitonok templomában, ami viszont egy átverés. Pitonból kb. 6 db-ot láttunk, azt is egy helyen, a mi múzeumunkban nagyobb a piton, amiről küldtem a képet. A mitológiai része érdekes volt, de összesen 10 percet töltöttünk bent. A történeti múzeum viszont érdekes volt, igaz sok dolgot tudtam már előre, mivel sokat olvastam Benin kultúrájáról. Elég fárasztó nap volt, de szerencsére nem nekünk kellett főzni este, mert felosztottuk egymás között, első este Cheryl és én készítettük a vacsorát, másnap Stefi és Bruno.

4_5.png

Szombaton végigjártuk a 4 km-es utat, amit a rabszolgák útjának neveznek, ugyanis ezen a vonalon erőltették le őket a tengerpartra, majd 3 hónapot utaztatták őket Amerikába. Az tourinform-ban kaptunk egy idegenvezetőt, aki végigkísért minket az úton és minden fontos állomásnál megálltunk. Rengeteg történetet mesélt. A tengerpart csodálatos volt, mikor leértünk még szakadt az eső, de aztán lemerészkedtünk a partra, viszont fürdeni nem tudtunk mert hatalmasak voltak a hullámok. A pálmafák, a csónakok, a homok és a végeláthatatlan víz, fantasztikus élmény volt.

4_6.png

Furcsa volt turistákkal találkozni, hiszen Zinviében csak mi vagyunk 6-an európaiak, egészen hozzászoktunk.

4_7.png

Vasárnap jöttünk vissza, és szerencsére a délelőtti lány focimeccset az eső miatt délutánra tették, így el tudtam menni. Hannah és Sarah programja volt, hogy a lányok körében népszerűsítsék a focit és szervezzenek egy bajnokságot is, ezzel nekik a gyakorlatuk le is zárult.

4_8.png

Szerencsére Sarah-val sikerült összeegyeztetnünk a programunkat, és ahogy Maja, Tanja, Hannah és Stefi elutaznak, mi elmegyünk Togo-ba egy hétre. Sajnos vele már Beninen belül nem tudok programot szervezni, mert a vízumja október 6-án lejár, így el kell hagynia az országot. Nagyon várom már, sok mindent meg szeretnénk nézni, el is kezdtük az utazást szervezni.

Szombat-vasárnap megyünk strandra, ahol medence is van, mivel megígértük Farbrice-nak, hogy megtanítjuk úszni, itt sajnos sokan nem tudnak.

4_9.png

A munka nagy részét, a kutatást befejeztük, rengeteg dokumentumot és könyvet dolgoztunk fel, hogy el tudjuk készíteni a végső beszámolónkat.

 A prezentáció szerdán volt, bemutattuk az eddigi munkánkat, a kutatás eredményeit és az ötleteinket a képzéshez, a végére 7 modult sikerült kidolgozni. Sok ötletet kaptunk a folytatáshoz a mentorunktól, és jövő hétre javítanunk is kell egy pár apróságot a prezentációban, amit majd a megbízó szervezetnek mutatunk be (FAEB). A héten ezen dolgozunk. Az egyik animátor volt a héten azokon a területeken, ahol áradás van, már teljesen elöntötte a földeket és házakat is. Október közepéig lemegy minden, de addig csak csónakkal tudnak közlekedni. Szerencse, hogy az interjúkat hamar befejeztünk, különben rengeteg időt elvett volna egy-egy falu megközelítése.

4_10.png

Elkezdődött a második esős évszak, sajnos míg itt leszek, majdnem minden nap esni fog egy kicsit. Nem sokat fogok már utazni messzire, csak Togo-ba, de remélem megússzuk.

Mostantól minden ételről igyekszem képet készíteni, amit itt eszünk, mert elég nehéz elképzelni, hogy nézhetnek ki. Ami itt fortyog, az az akassa, kukoricalisztből készül, forró vízzel, amikor kész van, levelkbe csomagolják, és különböző szószokkal eszik. Nekem nem ízlik, mert kicsit savanyú, de a legtöbben itt imádják.

4_11.png

Érdekes itt a reggeli is. Általában mindenki a múzeumnál várakozik, mert minden reggel jönnek a helyi asszonyok, akik különböző ételeket árulnak. Eleinte nem nagyon ettem semmit, de a héten már kétszer is ettem reggelire rizst, szósszal. Az egyik gyakornok meg is jegyezte, mikor először láttam, teljesen elképedtem, most meg én is ezt csinálom. Remélem a reggeli tornák segítenek, hogy maximum a csomagjaim legyenek túlsúlyosak, de én nem.

4_12.png

Nagyon hiányzik, hogy magyarul beszéljek. Sajnos mivel a telefon elég drága, és a skype az internet miatt ugye nem működik, csak a gondolataim és az írásaim magyarok, de nem, ahogy beszélek. Néha tanítok egy pár szót, de ez minden.

4_13.png

A jövő héten lesz egy este, amikor a fon tanárunk eljön, és tart nekünk egy mese estet. Nagyon várom már, mert mikor legutóbb az egyik órát így kezdte, úgy figyeltünk mint a kisgyerekek, annyira érdekes volt. Az angol klubot folytatjuk, egyre jobb dolgokat találunk ki. Sajnos nehéz úgy órát tartani, hogy mindenki teljesen más szinten van. Nagyon élvezik, ha szituációkat találunk ki a munkájukkal kapcsolatosan. Legutóbb az egyik gyakornokot megkértük, hogy vezessen körbe minket a farmon, mert akváriumi halat szeretnénk vásárolni és meg akarjuk nézni őket.

4_14.png

Stefi sajnos eléggé betegeskedett a héten, úgy érezte megint maláriája van, és a hasa sincs rendben, emiatt sok esti programunkat le kellett mondanunk. Most úgy néz ki jobban van, és elkezdett szedni egy megelőző gyógyszert a malária ellen, valószínűleg segített. Szerencsére én még mindig nem kaptam el, és nem én vagyok az egyetlen, aki gyógyszer nélkül kibírta. Hannah, a másik német gyakornok 3 hónap alatt nem kapta el. Szerencsére előre lehet tudni, ha maláriásak vagyunk. Migrénes fejfájás és végtelen fáradtság gyakorlatilag egyértelmű jelek. Ha ezeket érezzük, van egy megelőző gyógyszer, és ez többnyire elmúlasztja a tüneteket.

Jövő hét lesz Stefi utolsó hete, így elég sok programot szervezünk már, zsúfolt lesz, az biztos, és be is kell mutatnunk a projektünket a megbízó szervezetnek.

4_15.png

Valószínűleg legközelebb Togo-ból tudok majd írni, ott kicsit jobb a helyzet az internettel, de nem az igazi. 7 napos vízumot kapunk majd, és couchsurfingelni fogunk, így találkozhatunk olyan külföldiekkel, akik régebb óta élnek itt, meg tudjuk őket kérdezni, mit érdemes és mit nem érdemes megnézni.

A bejegyzés trackback címe:

https://onkentesen.blog.hu/api/trackback/id/tr316776895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

huong 2014.10.11. 02:02:02

Izgalmas helyen vagy, kicsit toredekesen irtal. Kerlek, majd irj szemelyes benyomasokrol is: milyen Benin? Miert mentel oda? Volt anyagi vonzata a reszedrol?
En sosem vagytam Afrikaba.
Jo egeszseget!

rudolfhrusinsky 2014.10.11. 08:56:54

Én nagyon irigykedtem, amikor olvastalak. Szuper kalandok. Van egy nagyon kedves benini barátom, aki sokat mesélt beninről. Érdekes volt olvasni egy magyar szemével is.

anyadmajma 2014.10.11. 09:12:43

@huong: anyagi vonzat? kb 2000USD a repjegy, hetente 2x2 járat van csupán Párizsból, a Francia meg asszem a Holland légitársaság repül csak. Ezért drága.
Amúgy ott van a környező országok logisztikai központja. (Ez most elég nagy probléma az ebola miatt.)
Egyik barátom kint él, ő is szép sztorikat mesél:) Pl. kimentek a reptérre a megszokott 2 órával előbb, majd ott közölték velük, hogy a menetrend szerinti kép egy órája elment. Egy héttel később tudtak hazajönni látogatóba:)
süti beállítások módosítása