2014.01.15. 07:01
Faültetés egy zöldebb Beninért
Szemes Tünde vagyok, 23 éves. Jelenleg az ELTE-n tanulok, biológia és francia szakos tanárnak készülök.
Bár a két tárgy elég messze áll egymástól, nekem mégis ez a kettő a kedvencem. Gimnáziumban a Vetési Albert Gimnázium francia két tannyelvű osztályába jártam, itt szeretették meg velem a franciát. A biológia szeretete pedig édesanyámnak, aki mellesleg biológus, és édesapámnak, aki vegyészmérnök volt, köszönhető.
Nagyon szeretek mindent, ami a francia nyelvvel kapcsolatos, így az összes olyan ország is érdekel, ahol franciául beszélnek. Ezért is már régóta tervezem, hogy egy pár hónapot vagy egy-két évet szeretnék francia nyelvterületen tölteni.
Szóval mikor az egyik ismerősöm mesélte, hogy lehet pályázni afrikai önkéntes munkára, ráadásul franciául beszélő embereket keresnek, nem sokáig haboztam és beadtam a pályázatomat. Nagy szerencsém volt és engem választottak az idei GLEN projekt francia részébe. Így jutottam el Beninbe 3 hónapra.
Benin egy kis ország Nyugat-Afrikában, a Guineai-öböl partján. Nyugatról Togo, észak-nyugatról Burkina Faso, észak-keletről Niger és keletről Nigéria határolja. A projekt címe, amiben részt vettem: Faültetés népszerűsítése egy zöldebb Beninért.
Beninben a Progrès-Solidarité nevű szervezetnél dolgoztam a 3 hónap alatt. A Progrès-Solidarité egy benini környezetvédő egyesület, amely az erdőirtás káros következményei ellen a faültetés népszerűsítésével próbál küzdeni. Székhelye Dassa-Zoumé-ban található, Collines megyében, vezetője ZANNOU Emmanuel Dègla. A német PRO-Bénin Egyesülettel szorosan együttműködve igyekeznek a fatelepítést elérhetővé tenni a megye falvaiban. Főleg itteni fajok telepítését részesítik előnyben. Ezen belül 3 fajta fára helyezik a hangsúlyt: erdei fákat (pl.baobab), gyógynövényeket (pl. moringa), gyümölcsfákat (pl. papaya, mangó) ültetnek. Magokat illetve csemetéket juttatnak el a falvakba és megmutatják az ottaniaknak, hogyan kell bánni a növényekkel, hogyan kell gondozni azokat, hogy ne pusztuljanak el. Ezen kívül a szervezet az erdőgazdálkodás fejlesztéséért dolgozik, képzéseket szervez és fiatal, lelkes kertészeket próbál idecsábítani. Tanítói célzattal iskolákban is rendez faültetést illetve környezetvédelmi oktatást.
Jelenleg 11 ember dolgozik a szervezetnél, ezen kívül kb. 40 önkéntes segíti munkájukat. A Progrès-Solidarité már 2006 óta részt vesz a GLEN programban és fogad önkénteseket.
A benini fogadó szervezet
Én és a német tandem-partenerem, Ronja, már egy jól kidolgozott programba csöppentünk bele. Ezalatt azt értem, hogy mivel 2006 óta fogad a szervezet GLEN résztvevőket, már kialakult a projekt szokásos menete. A projekt 3 fő részből áll: munka a faiskolában, környezetvédelmi oktatás a környező falvakban és munka az ültetvényeken.
Még a munka kezdete előtt tartottunk egy megbeszélést a fogadó szervezet többi tagjával. Ekkor átbeszéltük még egyszer az augusztusi programot, majd véglegesítettük a szeptemberit is.
Augusztusban az önkéntesek főleg a faiskolában dolgoznak, ami a szervezet vezetőjének háza körül található. Így mi is itt kezdtük a munkát. Itt megtanultunk több különböző növényszaporítási- és nemesítési technikát, mint például mangót oltani vagy moringát tőről szaporítani. Ezen kívül dolgoztunk a szervezet egyes tagjainak a faiskoláiban is. Ezen kívül beleláthattunk a benini mezőgazdaság működésébe és megismerkedtünk ottani növényfajokkal is.
Munka a faiskolában
Mindeközben augusztusban elmentünk északra meglátogatni a szervezet ottani tagjait. Ők főleg méhészettel foglalkoznak. Természetesen nekik is vannak ültetvényeik és faiskoláik. Itt inkább csak megnéztük az ő munkájukat.
Szeptemberben következett a környezetvédelmi oktatás. Összesen 6 faluban tartottunk órákat, három commune-ben: Savalou commune-jében Tchétti-ben és Gobada-ban, Dassa-Zoumé commune-jében Akoufodjoulé-ban és Gnonkpignon-ban, Glazoué commune-ben Gomé-ban és Zaffé-ban oktattunk.
Oktatás Gnokpignon-ban
Mivel hárman alkottuk a csapatot, én, a német-tandem partnerem Ronja és Ezaï, aki benini, így három részre osztottuk fel a témánkat. A szervezet, mivel a fő profiljuk a faültetés, megkért minket, hogy a fő témánk a fa fontossága legyen. Minden faluban összesen 6 órát tartottunk. Első nap reggel 8-10-ig és délután 15-17-ig, ezen kívül még másnap reggel 8-10-ig voltak óráink. Általában a tervezettnél hosszabbra sikerültek az órák, de a diákok nagyon lelkesek voltak. Az órákat én kezdtem a fa életével és az ezalatt lejátszódó különböző folyamatokkal. Utánam következett Ezaï, aki az erdőirtás okairól, következményeiről mesélt, illetve különböző megoldásokat kínált a nem kívánt eredmények elkerülésére. Ezután egy jelképes faültetést csináltunk a gyerekekkel, elültettünk 5 csemetét, amit az ottani szervezet adott nekünk. Végül pedig Ronja a gyógynövényekről tartott órát, ahol különböző fafajok gyógyhatásait mutatta be.
A csapat: Ronja, Ezai és én
Körülbelül tudtuk, hogy milyen anyagok állnak majd rendelkezésünkre, így ez alapján készültünk fel az órákra. Nekem csak papírra és krétára volt szükségem és a többieknek is hasonló egyszerűen beszerezhető anyagok kellettek. Szándékosan úgy terveztük, hogy ne kelljen túl sok szemléltető eszköz, hiszen nyáron üres az iskola, így mindent magunkkal kellett vinnünk. Ráadásul teljesen más jellegű itt egy iskolaépület, mint nálunk. A legfurcsább talán az volt, hogy nem üvegezettek az ablakok. De ez nem csak az iskolákban van így, hanem a lakóházaknál is. Az is igaz, hogy az éghajlat miatt nincs is szükség arra a szigetelésre, amit az ablaküveg nyújt.
Faültetés Gomé-ban, háttérben az iskolával
Októberben pedig ismét a faiskolában és a földeken dolgoztunk, illetve részt vettünk az ültetési támogatás kiosztásán. Ugyanis a Progrès-Solidarité minden évben jutalmat oszt az ültetvények után. Az anyagi támogatás Németországból, a Pro-Bénin egyesülettől származik. Minden száraz évszakban körbejárják a falvakban a földeket és megszámolják ki miből mennyit ültetett. Ez alapján kiszámolják, hogy mennyi jutalmat érdemel. Minden fának megvan a maga „ára”, így könnyen ki lehet számolni az értük járó összeget. Például minden narancsfa után 50 frankot kapnak, minden teck után 20 frankot, stb. Rögtön azt gondolhatnánk, hogy ha valaki ültet mondjuk 1000 narancsfát meg 1000 teck-et, akkor csak ő maga 70.000 frankot kap (2 frank az 1 forint, 70000 frank = 35000 forint), és ha nem csak egy, hanem több ilyen ember van, az rengeteg pénz lenne. Igazából ez az összeg inkább csak egy megerősítés, hogy igen, így tovább, jó úton haladtok, érdemes ültetni, mint fizetség, amiből megélhetnének. Előfordul, hogy egy földműves tényleg nagyon sokat ültetett, de mondjuk nem minden maradt meg, sok elpusztul a száraz évszakban. Szóval nem tudnak mindig minden fajt beleszámolni. Sokszor kiválasztanak egy adott területet és ott számolják össze, majd a végén igyekszenek igazságosan elosztani az összeget.
Ültetési jutalmak osztása
Nekem egy hatalmas élmény az egész projekt. Nagyon sok mindent tanultam ezalatt a három hónap alatt, új élethelyzetekben próbáltam ki magam, egy nemzetközi csapatban dolgoztam és megismertem egy új kultúrát, új embereket, új környezetet. Mindenkinek csak javasolni tudom, jelentkezzen és próbálja ki magát a programban.
Köszönöm szépen a Magyar Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a Magyar Önkéntesküldő Alapítványnak és a GLEN progmramnak, hogy ebben a felejthetetlen élményben részem lehetett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek